Felnőttképzés

Felnőttképzési tevékenység engedélyszáma: E-001465/2016

1. Önismeret – Önfejlesztés – Munkahelykeresés (E-001465/2016/D001)

2. Megoldásközpontú szociális tanácsadás (E-001465/2016/D002)

3. Agressziókezelési tanácsadás (E-001465/2016/D003) 

4. Szenvedélybeteg „Terápiás Csoportok” csoportvezetői tanácsadás (E-001465/2016/D004)

Felnőttképzés

Napjainkban a felnőttoktatás és felnőttképzés, a közművelődés és más öntevékeny, szabadidős tanulási formák szerepének elismerésével elengedhetetlenül szükségessé vált az intézményi felnőtt-tanulási stratégia megalkotása. Ez azt jelenti, hogy a tanulás felnőttkorban elsősorban a formális, a nem formális és az informális tanulás révén a legszélesebb értelemben lefedi azokat a tereket, amelyek biztosítják a felnőttek számára a tartalmas és folyamatos ismeretszerzést (például az általános kompetenciafejlesztést; a fenntartható fejlődést; a szociális kohéziót erősítő közösségi képzési formákat, stb.).

Foto01A felnőttképzési stratégiának deklarálnia kell egy olyan felnőttképzési rendszert, amely hatékonyan tudja megszólítani és tanulásra késztetni a hátrányos helyzetű célcsoportokat, és az eddiginél differenciáltabb, érdeklődést keltő kínálatot nyújt. 2013. szeptember 1-től végérvényesen megszűnt az eddigi rendszer, a felnőttképzési intézményakkreditációs, valamint a programakkreditációs eljárás. Az új intézmény- és programakkreditáció együtt: a felnőttképzési engedély. Ami gyakorlatilag ugyanaz, mint az akkreditáció, de szigorúbb feltételeknek kell megfelelni.

A Félúton Alapítvány felnőttképzési tevékenysége

A Félúton Alapítvány felnőttképzési tevékenységet folytathat a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, mint engedélyező hatóság engedélye alapján (E-001465/2016).

A legfontosabb különbség a régi akkreditáció és az új felnőttképzési engedély világa között, hogy élesen elkülöníti a szabadpiaci és az engedélyezett képzések területét. A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény értelmében engedélyezési eljárás kezdeményezésére online felületen elérhető űrlap kitöltésével van lehetőség. A régi felnőttképzési rendszerben gyakorlatilag mindenkinek kötelező volt nyilvántartásba vetetnie magát. Ez volt a felnőttképzési nyilvántartás. Aki nyilvántartásba vetette magát, mert felnőtteket képzett, arra is vonatkoztak a szigorú dokumentációs szabályok. Az új akkreditáció, a felnőttképzési engedély ilyen szempontból sokkal jobb, mint a régi akkreditációs rendszer. Teljesen elkülönül állami és jogszabályi szempontból a szabadpiaci és az engedélyezett képzések világa.

Foto02

Szabadpiaci képzés: ekkor az állam nem szól bele, mit oktatunk, hol oktatatunk, kivel oktatunk, és mindezt hogyan dokumentáljuk. Nem is jelenik meg a nyilvántartásokban, a felnőttképzésért felelős hatóság (Nemzeti Munkaügyi Hivatal, azaz NMH) nem ellenőrizhet.

Engedélyezett képzés: a jogszabályok megszabják, a hatóság ellenőrzi, hogy mit, hogyan, hol, kivel oktatunk.

Az új felnőttképzési szabályozás értelmében számos képzési terület szabaddá vált, végzésükhöz semmiféle engedély nem kell, azok szabadon, a piac szabályai szerint végezhetők. Fennmaradt azonban néhány, az állam által szabályozott és támogatott képzési szolgáltatás, amelyet csak akkor gyakorolhatunk, ha annak elkezdéséhez engedélyt szereztünk. Ilyennek tekinthető például az OKJ szerinti szakképzés, amelyet csak hatósági engedély birtokában végezhetünk. Az új felnőttképzési szabályrendszer értelmében a felnőttképzési törvény hatálya alá tartozó képzés csak hatósági engedély birtokában végezhető. Az engedély célja, hogy a felnőttképzést folytató intézmény a felnőttképzési tevékenységét magas minőségi követelményeknek megfelelően végezze. A felnőttképzés folytatásának feltételeit két halmazba rakja a törvény:

  • az engedély megszerzéséhez szükséges feltételrendszerbe, illetve
  • a működéshez köthető feltételrendszerbe.

A meglehetősen bonyolult és költséges engedélyezési eljárást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezései szerint kell lefolytatni, amelyhez a hatóság szakértőket alkalmaz. A felnőttképző intézmény, ha egy súlycsoportba akar kerülni a hatósággal, akkor neki is érdemes szakértőt igénybe vennie ehhez az engedélyezési eljáráshoz. A kérelemben fontos a képzési körök pontos megjelölése az alábbiak figyelembe vételével:

„A” képzési körben Országos Képzési Jegyzék szerinti képzés: szakképesítések megszerzésére irányuló képzés.

„B” képzési körben szakmai képzés: olyan, államilag el nem ismert szakmai végzettség megszerzésére irányuló képzés, amely valamely foglalkozás, munkakör vagy munkatevékenység végzéséhez szükséges kompetencia megszerzését, fejlesztését célozza.

„C” képzési körben: általános nyelvi képzés és egyéb nyelvi képzés (bármely szakterületre kiterjedő szaknyelvi képzés).

„D” képzési körben egyéb képzés: olyan képzés, amely az általános műveltség növelését, megnevezhető szakképesítéshez, szakmai végzettséghez vagy nyelvi képzettséghez nem köthető kompetenciák fejlesztését célozza, hozzájárul a felnőtt személyiségének fejlődéséhez, a társadalmi esélyegyenlőség és az állampolgári kompetencia kialakulásához. A Félúton Alapítvány képzési programjai a „D” képzési körbe tartoznak.

A kompetenciafejlesztés folyamata

Foto03A kompetencia a feladatmegoldás során mutatkozik meg és fontos üzenethordozó szerepe van. Többet jelent, mint a minősítési, képzettségi szint. Inkább olyan cselekvőképességre utal, amely a megszerzett tudás, de elsősorban a tapasztalat alapján alakul ki. A kompetencia a tevékenység végrehajtásában és a viselkedésben mutatkozik meg. Kompetenciákat csak a feladat végrehajtása során lehet fejleszteni, optimalizálni.

A kompetencia alapú fejlesztés során kitűzött célunk az, hogy azonosítani és mozgósítani tudjuk azokat a tanulási és teljesítmény erőforrásokat, amelyek alkalmassá tesznek egy személyt arra, hogy szert tegyen a megkívánt viselkedéshez szükséges készségekre és ismeretekre. A fejlesztés eredményeképpen a képzésben résztvevők világosan lássák, mi kell ahhoz, hogy sikeresek legyenek a munkafeladataik megvalósításában, a csoportműködésben / együttműködésben és az elsajátított ismeretek, a gyakorlatok során megélt tapasztalatok beépüljenek viselkedésükbe és cselekedeteikbe.

A célcsoport jellegére tekintettel különösen fontos, hogy a folyamat csoportkeretekben zajlik, ahol a különböző csoportdinamikai jellemzők érvényesülése és megélése során kockázatmentes közegben nyílik alkalom az önismeret fejlesztésére, a csoportban való működés örömeinek, hozadékainak és nehézségeinek megtapasztalására, a hatékonyság érdekében személyesen fejlesztendő készségek és képességek tudatosítására.

Ahhoz, hogy a kompetenciafejlesztés tartalmi dimenzióit szervezeti szinten minél jobban megragadhassuk, fontosnak tartjuk az alábbi négy dolgozói kompetenciadimenzió megkülönböztetését:

  • a szakmai kompetencia: ismeretek, jártasságok, készségek (pl. specifikus elméleti és gyakorlati tudás, számítógépes ismeretek, manuális készségek).
  • módszertani kompetencia a helyzeteket, problémákat átfogóan kezelni tudó, rugalmasan alkalmazható technikák, eljárások ismerete és alkalmazása (pl. a feladatok strukturálásához, megoldásához, projektek előkészítéséhez, tervezéséhez vagy a döntéshozatalhoz).
  • társas kompetencia kommunikációs és kooperációs magatartásmódok alkalmazása a célok és tervek sikeres megvalósítása érdekében (pl. empátia, konfliktuskezelés, segítőkészség, együttműködés).
  • személyi, önismereti kompetencia az egyéni teljesítőkészséget meghatározó személyiségvonások (pl. olyan viselkedés- és akarat-megnyilvánulások, mint kitartás, kezdeményezés, tanulási képesség, teljesítménymotiváció, felelősségvállalás, az igényszint adekvát alakítása, a saját és mások képességeinek és cselekvéseinek reális értékelése, önkontroll).

A képzés során ezek közül a résztvevők személyi, önismereti, valamint társas kompetenciáinak fejlesztése történik. Erre lehet majd építeni a szakmai és módszertani kompetenciáik fejlesztését.

A képzés hatékonyságát nagymértékben befolyásolja a tréner felkészültsége, szakmai igényessége és emberi hozzáállása. Az eredményesség másik befolyásoló tényezője a résztvevők hozzáállása, attitűdje, nyitottsága, más tréningeken szerzett élményei, és az az előzetes várakozás, amellyel a tréningre érkeznek.

A képzés sikere erőteljesen függ attól, hogy a csoportban milyen típusú személyiségek vannak, mennyire nyitottak egymásra, hogyan működnek a csoportdinamikai folyamatok és ezeket a csoport tagjai hogyan tudják kezelni, a tréning során szerzett élmények hogyan raktározódnak el egyéni szinten.

A kompetencia fejlődésének mérése

A kompetenciafejlesztés eredményességének, hatékonyságának mérése, értékelése nagyon nehéz feladat. Csak akkor lehet eredményes, ha folyamatos és személyre szólóan történik. A fejlődés eredményességének mérése ezért a képzés kezdetét megelőzően kezdődik, folyamatosan követi a képzési program előrehaladását, és annak lezárása után fejeződik be.

Az ismeretek, a tudás és a készségek fejlesztése mellett, azzal azonos mértékben fontos feladatnak tartjuk a résztvevők érdeklődésének és hozzáállásának fejlesztését, hiszen a résztvevők számára igen intenzív élményt jelentő képzés-sorozat során tudás-, készség-, képesség-fejlesztés mellett érzékenyítés zajlik. A fejlesztés célja a képzésben résztvevők viselkedésének megváltoztatása.

A felnőttképzés célja és alapelvei

A képzés célja, hogy hozzájárul a felnőtt személyiségének fejlődéséhez, a társadalmi esélyegyenlőség és az állampolgári kompetencia kialakulásához, az általános műveltség növeléséhez.

A felnőttképzés célrendszere

A képzés kifejezetten rehabilitációs alapokon nyugvó, a munkavállalást elősegítő, elméleti, valamint egyéni és kiscsoportos interaktív érzékenyítő (gyakorlati) elemeket tartalmazó rendszerben van felépítve. A képzés elősegíti a résztvevők személyiségének fejlesztését, stressz- és konfliktus-kezelését, a reális önértékelés kialakítását. Megtanítja őket a csoportos munkavégzés törvényszerűségeire, előnyeire, nehézségeire, érzékennyé teszi őket egymás eltérő tulajdonságaira. Gyakoroltatja és fejleszti a beilleszkedés, az alkalmazkodás és az önálló ügyintézés képességeit, viselkedéselemeit.

A célcsoport összetétele, jellemzői, sajátosságai

A résztvevők döntően középkorú megváltozott munkaképességű felnőttek. A célcsoport iskolai végzettség szempontjából heterogén, jellemzően alap vagy középfokú végzettséggel rendelkezik. A célcsoport érdeklődését elsődlegesen nem írásos kommunikációval lehet megragadni, hanem vizualitással vagy helyzetgyakorlatokkal. Nagyon fontos az egyéni és csoportos foglalkozás, mert a célcsoportra jellemző a zárkózottság. Jellemző továbbá az önállóság alacsony szintje. Igen erősen jelen van az állandósult, merev életvezetési stratégia, melynek fókuszában a pillanatnyi túlélésre törekvés áll.

A képzésben résztvevők terhelési szintje más, egészséges célcsoportokhoz képest alacsonyabb, koncentrációjuk kevésbé folyamatos. A képzés során folyamatosan, ritmusosan vesznek majd részt a tanulási folyamatban, amelyben ügyelni kell arra, hogy bírják a tempót, a terhelést. A képzésben arra kell törekedni, hogy a célcsoport igényeit az adottságok keretei között minél teljesebben kielégítsük. A képzés szervezése során a tréner, a szupervizor és a mentor tartson egyedi beszélgetéseket a fogyatékossággal érintett résztvevőkkel, amely során megbeszélik az alkalmazkodást. Ha résztvevőként bevonásra kerül fogyatékossággal élő ember, ezekre az egyedi beszélgetésekre mindenképpen szükség van.

A képzés módszerei

A képzéssel kapcsolatos elvárások, a megterhelő időbeosztás, a célcsoport tanulási és megértési sajátosságai, a fejlődési célok szükségessé teszik, hogy a képzési módszerek és eszközök széles skáláját alkalmazzuk a képzés során. Ezek a következők:

Interaktív előadás 

A lehető legrövidebben bár, de a trénernek össze kell foglalni azt az elméleti ismeretanyagot, amely az egyes tanegységek hátterét adja. Az előadás során az interaktivitás ajánlott, habár a tantermi idő esetleges rövidsége ezt korlátozhatja. A tréner mindenképpen meg kell győződjön arról, hogy a tartalmi elemek a résztvevőkben megértésre találtak, rögzítésüket és használatuk gyakorlását a képzés során a különféle gyakorlatokkal kell megtenni.

Tapasztalati tanulás tréning módszere

Strukturált és strukturálatlan tapasztalatszerző gyakorlatokkal és feldolgozásukkal. Az általános modell szerint a képzés során az egyes tartalmi elemeket a feladatmegoldás, a megoldás során tapasztaltak megbeszélése és további gyakorlás jellemzi.

Egyéni munka

A résztvevők elsősorban egyéni fejlődési célok szerint vesznek részt a programban. Önállóságuk, személyes fejlődésük érdekében el kell sajátítaniuk, illetve fejleszteniük kell az egyéni feladat végrehajtási, teljesítési képességeiket is. Ezek módszerei a következők:

  • feladatlap kitöltés a munkafüzetben,
  • egyéni gondolatok kifejtése az egész csoport előtt,
  • tanulási napló készítése
  • csoportos feladatokra való felkészülés
  • munkahelyi egyéni megfigyelések

Csoportmunka

Foto04A csoportos feladat végrehajtása, gyakorlása a képzés alapvető módszere. Ennek során a résztvevők közös feladat végrehajtási, egymásra figyelési, együttműködési készsége fejlődik. Ez a munkahelyi szocializáció lényege, a munkahelyen közösen kell dolgozni és sok esetben tanulni is. A képzésben résztvevők érzékennyé kell, hogy váljanak a csoportos teljesítés követelményei és annak mérése iránt is, amely szintén alapvető jellegzetessége a munka világának.

A csoportmunka formái:

  • állandó csoportokban (TCS), melyben 3-4, preferáltan azonos munkahelyről érkező kolléga feladatokban közösen dolgozik és a képzés során egy, a nagyobb csoportnál intimebb és intenzívebb közeget biztosít egymás meghallgatására, a véleménycserére, egymás támogatására. A TCS-kben egy felelős is kijelölésre kerül, aki első az egyenlők közt elven működik, elsősorban azért felel, hogy elvégezzék a kiadott feladatokat, lehetőleg mindenki bevonásával. A TCS összetételét a képzés felénél változtatjuk, addig, és azután ugyanaz marad. Ehhez persze a résztvevők folyamatos ottléte szükséges, ha ez nem biztosítható és feltételezhető, hogy a TCS-ben sok lesz a hiányzás és nem alakul ki folyamatos kommunikáció, célszerűbb kissé nagyobb 5-7 fős TCS-ket alakítani. A képzés fele tájékán a csoportban változás történik, új TCS-k alakulnak, tehát mindenki összesen 2 TCS-ban fog dolgozni a képzés során.
  • Csoportmunka, workshop módszer – elméleti tudásterületek és azokhoz kapcsolódó hívókérdések, feladatlapok csoportos feldolgozása, harmonizálása a résztvevők mindennapi gyakorlatával, témazáró összefoglalók. Adott feladatoknál elképzelhető, hogy a résztvevők nem csoportban dolgoznak.

A képzési programok felépítése és használata

A képzéssel kapcsolatos elvárás, hogy olyan, a mindennapi életben alkalmazható versenyképes tudásanyagot kell átadni a megváltozott munkaképességű munkavállalók számára, amellyel gazdagodva a nyílt munkaerőpiacra történő visszavezethetőségi esélyeik jelentősen növekednek.

A képzés interaktivitása miatt és a célcsoport sajátosságaihoz illeszkedően a tréner a minimális írásbeliségre hagyatkozhat, kevésbé terhelheti a résztvevőket egyoldalú mondandóval, előadásokkal.

A gyakorlatok és játékszerű feladatok alkalmasak a tanulás és fejlődés elősegítésére, szintén ajánlott a vizualitás, a rajzolás, a multimédia élmény használata. A képzési programok összetettsége és célrendszere szükségessé teszi a képzési folyamat írásos megtámogatását is.

A képzési programokban mindazokat az elemeket megtaláljuk, amelyeket a képzés során használni kell az oktatáshoz, fejlesztéshez.

Felnőttképzési engedélynél 3 dolgot mindenképpen figyelembe kell venni. Elengedhetetlen:

  • a felnőttképzési jogszabályok naprakész, pontos ismerete;
  • a felnőttképzési gyakorlat pontos ismerete;
  • a felnőttképzési adminisztráció pontos, precíz vezetése.

Ha ezek rendben vannak, akkor egyenes út vezet a felnőttképzési engedélyhez és annak megtartásához! Mi az engedély titka? Az, ha a mögöttes tartalmat a stratégiai ajánlásnak megfelelően valóban jól megalapozzuk. Az, ha a képzési programok megfelelnek a műfaji sajátosságoknak, és a működés megfelel a jogszabályi előírásoknak. Az, ha minőségirányítási rendszer minden része egy teljes egészet alkot és a leírás szerint működik, továbbá a fenntartása biztosított hosszútávon is. Az, ha a képzési dokumentumok naprakészen rendben vannak.

Foto05Az egész felnőttképzési rendszer ugyanis olyan, mint egy puzzle. Apró darabkákból áll és ezek összeillenek, majd együtt, az integrációból következően egy fantasztikus, kreatív és minőségi végeredményt adnak ki. A felnőttképzési engedély ugyanis azért jött létre, hogy magasabb minőséget képviseljen. Ez a jelszó minden felnőttképzési intézmény, így a Félúton Alapítvány számára is.